Mentőállomás

Április 28-án részt vehettünk a Magyar Vöröskereszt Fejér Vármegyei Szervezete által, a Bugát Pál Egészségügyi Technikumban megrendezett Elsősegélynyújtó Verseny vármegyei döntőjén. No nem versenyzői szerepben, épp ellenkezőleg, a komoly és élet-halál kérdést jelentő vagy legalábbis szimuláló feladatok között pihenő állomásként tevékenységünkről szóló keresztrejtvény megfejtésével vagy Velencei-tó Műhelye varrással pihenhettek meg az ifjú versenyzők.

Minden évet előre megálmodunk külön-külön hangsúlyt fektetve minden negyed évre. A megálmodott célkitűzéseink olvasztótégelyei mindannak amiben változást szeretnénk környezetünkben. A környezetvédelmi és a karitatív célok ugyanazzal a hangsúllyal szerepelnek a tervek között. Legyen szó tudatosan megtervezett és felépített kampányról vagy egy szívdobbanásnyi időben megálmodott célról, egy biztos: elérni a kitűzött célt igen felemelő érzés. Most sem volt ez másképp...

A Velencei Mentőállomás szomszédságában élek. Szerencsére nagyon kevés dolgunk akad az egészségüggyel, így egészen addig nem tűnt fel, hogy a közelünkben is van mentőállomás, amíg örökbe nem fogadtuk az első kutyánkat.

A héten ünnepeltük székesfehérvári üzletünk első születésnapját. Sarlóka, a JóPont másodszülötte valójában egy nem tudatosan, sokáig előre tervezett gyermek volt, inkább csak úgy spontán és villámgyorsan érkezett az életünkbe egy éve. Mint a legtöbb egyéves, tortát maszatol saját képébe és rengeteg mosollyal ajándékoz meg minket.

Gyermekeim, és bevallom, az ő újhullámos meséik közül az én kedvencem is volt az Állati küldetés. Nem csak azért, mert minden képkockájából áradt, mennyire lenyűgöző dolgokra képes az állatvilág, hanem egy Jimmy nevű karakter miatt, aki úgy vonult be családunkban a köztudatba, mint a LAZAX nagymestere. Mit tud ez a srác?

Webáruházunkat azzal a céllal indítottuk, hogy a ránk bízott értékesebb adományokat ne kótyavetyéljük el azért, mert nem találjuk meg adományboltjainkban számukra az értő közönséget. De honnan tudjuk mi, laikusok, hogy mi mennyire értékes? Hogyan ismerjük fel a hozzánk behozott adományok sokaságában azt, ami igazán KINCS?