Június 5. csütörtök esti Szúnyogmentes kert beszélgetésünk podcast felvételét és annak tanulságait hamarosan meghallgathatjátok Bokányi Zsolt műsorvezető felvételében, a FEOL podcast műsorán. Addig is közreadunk egy rövid írásos összefoglalót az elhangzottakról.
Nyáresti beszélgetésünkben elsőként szó volt az ügy komolyságáról, arról hogy a hazánkban élő őshonos és invazív szúnyogfajok valóban komoly betegségeket terjeszthetnek. Bár pánikra még nincs ok, de most van itt a pillanat, ahol együtt meg tudjuk fogni, hogy egy esetleges újabb kórokozó, pandémia rajtuk keresztüli rohamos terjedését megelőzzük. Háziállatainknál a szívférgesség és egyéb melegvérűeket sorra csípő, kórokozóterjesztés szintén jelentős és hasonló probléma.
Hiszen a túlburjánzó, elviselhetetlen szúnyogpopuláció és az ellene való megoldás nagyjából 50%-ban a lakosság, a mi kezünkben van. A másik felére szintén hatással lehetünk, hiába érezzük tehetetlennek magunkat. Összefogással, a helyi önkormányzatok együttműködésével és egy hatékony, biológiai védekezést és gyérítést előtérbe helyező ökológiai szemléletű országos szintű programmal együttesen vannak követendő jó példák több országban is. Németországban van olyan település, ahol applikációval és kopogtató szakemberekkel figyelmeztetik a lakosságot rendszeresen, hogy megtették-e már a héten a szükséges lépéseket.
A kémiai gyérítés leginkább csak rezisztenssé teszi a csípőszúnyogokat és valójában csak néhány napos enyhülést hoz, míg felmérhetetlen károkat okoz a biodiverzitásban és az egyéb rovarok számában. Az árvaszúnyogok ártatlansága, sőt hasznossága is szóba került bosszantó voltuk mellett és nagyon sokat megtudhattunk a módszerekről amelyekkel objektíven mérhető a csípőszúnyogok aktuális száma. Kőszegi Dániel, a szúnyoglárva program vezetője mesélt nekünk az életmódjukról is, és arról hogy hogyan tudjuk mi elcsípni őket, hogy ne okozzanak számunkra annyi kellemetlen percet.
Nagyon érdekes beszélgetés volt, hallgassátok meg! A felvétel leállítása után kb. 20 fős közönségünk kérdései és a további diskurzus az, amiről ebben a blogbejegyzésben szeretnék még beszámolni nektek. Ekkor kerültek elő a hétköznapi történeteink, praktikák, őszinte kérdések, ami miatt a JóPont Esték sorozatot valójában el is indítottuk. Láthattuk, hogy a lakosság körében van érdeklődés egy ilyen mindenkit érintő témában és vannak bőséggel, akik nem sajnálják az időt, hogy tanuljanak, többet tudjanak meg arról, hogyan tehetünk együtt egy ilyen nehezen megfogható probléma ellen.
Erre is bíztattuk, és bíztatjuk továbbra is a JóPontos közösséget: beszélgessetek szomszédaitokkal is arról, hogy
· öntsük ki heti egyszer a pangó vizeket saját kertünkből, nyaralónk kertjéből (cserépalátétek, madár és méhecskeitatók, autógumik, ottfelejtett edények, bedugult ereszek…)
· a temetőkben inkább nedves homokba tegyük a virágokat, ne szerves anyagban dúsuló vízbe, amelyet a szúnyogok imádnak, és vissza-visszatérnek bele szaporodni
· fedjük le esővízgyűjtő hordóinkat ép, sűrű szüvésű hálóval vagy képezzünk olajos réteget a tetején, amely gátolja a szúnyoglárvák légzését, esetleg kezeljük a piacon elérhető fejlődésgátló tablettákkal a gyűjtött esővizeinket
Legyen ez egy heti rutin, amivel enyhítünk saját magunk és környezetünk nyáresti programjait megkeserítő csapkodás-káromkodás-méregfújás ördögi körén!
Én magam is ludas vagyok, 3 területet is beazonosítottam, ahol bőven tehetek még a szúnyogmentes kertemért:
· 2 éve valóban találtam egy kék lavórt, amit nem lefordítva tároltam és a hónapokig benne gyűlt szutykos esővíz tökéletes táptalaj volt azon a nyáron valószínűleg több ezer szúnyog kifejlődésének.
· A méhecske itatómat gyakrabban kellene kiöntenem, benne a vizet teljesen lecserélni, nem csak rátölteni a már benne lévőre.
· Át kell nézetnem az ereszeket és a benne felgyülemlett levelet, mohát kitisztítani hiszen ezek is felgyülemlett pangó vizeket eredményeznek.
A kérdések, példák, történetek, amik még felmerültek a csütörtöki szakmai beszélgetés során:
· Ha sokat locsol a szomszéd, az is lehet-e káros szúnyogtenyésztés szempontból? -> A talaj elnyeli az öntözővizet, így az nem okoz pangó vizeket, posványos pocsolyákat. A földfelszínre petéző szúnyogok petéi több évig is életképesek maradnak, de szükségük van egy jó áradásra, ott maradt pocsolyára, szerves anyaggal teli minél szutykosabb vízre és a vízfelszínen való légzési lehetőségre ahhoz, hogy ki tudjanak fejlődni. Valószínűleg a nőstény szúnyogok feromon nyomokat is hagynak hátra az ilyen kedvező helyekben, hogy a következő generáció nőstényei könnyebben rátaláljanak újra és újra a számukra petézéshez kedvező vizekre. Így nem, az öntözés nem igazán veszélyforrás, válaszolva a feltett kérdésre.
· A lóitatós történet: gyakorlati tapasztalat Dunaföldvárról, hogy egy olyan egyszerű új szokással, hogy a lovak itatóját a tanyán nem csak újratöltötték benne hagyva a korábbi vizet az alján, hanem azt teljesen leengedve töltötték fel friss vízzel szemmel látható eredményt értek el, amit a lovastanya tulajdonosa maga is elképedve mesélt aztán Daninak, miután felvilágosította, hogy valószínűleg ez a kibírhatatlan nyárestéik oka.
· Egy kedves résztvevőnk megosztotta tapasztalatát azzal, hogy a csalánnal áztatott esővíz nem engedi nála valamiért a szúnyoglárvák megjelenését míg a kontrolltartályként mellette tartott nem csalános esővíz hemzseg tőlük. Erre várjuk olvasói, szakértői magyarázatokat, ha van hipotézisetek, hogy milyen anyag az a csalánban, ami miatt elkerülhetik azt a szúnyogok. A szódabikarbóna is felmerült, mint egyszerű házi praktika, valószínűleg ezzel a víz PH-ja alakítható a szúnyogpetézéshez nem megfelelő környezetté.
· Az is felmerült kérdésként, hogy vajon miért tűnnek nagyobbnak a szúnyogcsípések mostanában, mint a mi gyermekkorunkban. Erre nem tudtunk kiokoskodni valódi választ, hogy vajon a percepciónk nagyon szubjektív, hurkalébb-e az immunrendszerünk, érzékenyebbé váltunk-e a véralvadásgátló anyagukra, vagy esetleg mérgesebbek a szúnyogok? Ez továbbra is kérdés maradt…
· Pozitív példák iránt is érdeklődtünk, van-e hazánkban olyan terület, ahol a biológiai szúnyoggyérítésnek sikerül bizonyítania a kémiaival szemben és éppen Székesfehérvár tűnik ilyennek, ahol rendszeres méréssel és kitartó munkával -bár még nem minden területen- de az önkormányzattal is együttműködve 3 állandó mérőhelyen évek alatt már kimutathatóak számszerűsíthető eredmények. A Velencei-tóról, mint közeli vizes élőhelyről, vagy a Sóstón kikelő szél által visszafújt szúnyogok persze nem javítják ezeket a számokat így az is látható, hogy minél szélesebb földrajzi körben és hosszú időtávban kell gondolkodni!
· Szuper záró gondolat volt egy résztvevő hölgytől, hogy 10 éve még a szelektív hulladékgyűjtés is csak egy hóbortnak tűnt, olyan kezdeményezésnek, ami elképzelhetetlennek látszott, hogy a magyar lakosság körében valóban meghonosodjon. Ma már azok vannak kisebbségben, akik nem vesznek részt a szelektív gyűjtési rendszerben és el is hangzott, hogy a gyerekek körében kell kezdenünk a tudatosítást, fel kell nőjön egy generáció, akik most hallanak erről tőlünk és magukévá teszik a fontosságát a mindennapokban! Ők azok, akik rászólnak a szülőkre manapság is, ha nem alkalmazzák az egyszerű, de ésszerű praktikákat. Hallgassunk eredendő bölcsességükre, szúnyogmentes és hulladékmentesebb világunkat is tőlük kaptuk kölcsön!
Így azt kérjük, ne is csak szomszédaitokkal, hanem inkább gyermekeitekkel beszélgessetek az itt hallottakról és olvasottakról, vegyük kezünkbe együtt a szúnyogmentes, kellemes életünk sorsát.
Az esemény végén kiosztottuk a résztvevők között a JóPont Alapítvány által vásárolt hálókat és tablettákat, amivel ösztönözni szeretnénk a cselekvést, ezeket elérhetővé tesszük hamarosan a készlet erejéig a helyi lakosság számára adományboltjainkban, kövessétek tájékoztatóinkat a közösségi média oldalakon és honlapunkon: www.jopontadomanybolt.hu
Ahogy Kőszegi Dániel szakértő barátunktól az előadás végén elhangzott: „Mindenki a maga szúnyogainak a kovácsa!”
Képes beszámoló a JóPont - Szúnyogmentes kertem előadásról a Nemzedékek Háza, a JóPont Esték rendszeres helyszíne és Ódor Balázs jóvoltából: https://www.facebook.com/media/set?vanity=100065012195588&set=a.1120443653466031
További információért kövessétek a Szúnyoglárva Program oldalát: https://www.facebook.com/szunyoglarvaprogram
