irányelvek

Imádjuk az állatokat. Kész. Pont. Vitán felüli. Jó, azért a szúnyogokat simán becsapdáztuk nyáron, de azt is csak egy tudományos program keretein belül tettük. A madarak azért más kategóriába tartoznak mint az inváziós szúnyogok, és minden évben igyekszünk tenni értük valamit.

Azt a két szót azért mégsem merem egymás mellé tenni, hogy a munka öröme, nehogy rám szakadjon a szürke téli égbolt itt a napfordulón! :D

Hálásan köszönjük minden JóPontosnak a fáradtságos és kitartó munkát, az elmúlt 4 évben és 2025-ben kiemelten. Amíg van adomány, amíg van ügy, amíg van kincs, addig megállíthatatlanul megyünk előre és hálát adunk a JóPontnak, hogy létezik, hogy a közös értékeinket képviseli, hogy mindig megújul, hogy keresi a lehetőséget, hogy a mienk, mert a munka világának is van sok-sok a mienknél sokkal kegyetlenebb és ridegebb sarka!

Nagyravágyók sosem mertünk lenni, 2026-ra is csak azt kívánjuk: Annyi legyen, amennyi most van!

A vasárnapi ebéd – legyen ünnepi vagy hétköznapi – remek lehetőség arra, hogy egy család a zajos hétköznapok után végre összeüljön egy asztalhoz, és beszélgetés közben sorra vegye a hét eseményeit.

Persze nem mindenhol sikerül ezt megteremteni. Előfordulhat, hogy a család szerteszét él, vagy ha össze is ül, a hangulat korántsem idilli. Vannak, akik körül már nincs család és vannak, akiknek van, csak éppen nincs mit az asztalra tenni.

Az élet rengeteg olyan helyzetet tud teremteni, ami nem úgy alakul, ahogy „a nagy könyvben meg van írva”.

Október 4-én az állatok világnapját ünnepeljük. Számomra ez egy különleges nap – nem csak a naptári ünnep miatt, hanem mert a mindennapjaink szerves részei az állatok. A családunk része egy kutya, egy macska, galambok, fürjek, tyúkok, nyulak, egy teknős és egy sikló – igazi kis „állatfarm” vesz körül minket nap mint nap.

Az iskolai bántalmazás elleni programunk közepén sok szó esik a bántó szavak és tettek hatásáról. De mi a helyzet a pozitív megerősítéssel, a dícsérő szavakkal? Ezeknek a hatása is tud hasonlóan tartós lenni. Szóval érdemes élni velük. Hogy mennyire? Elmesélem a saját történetem. 

Gyakran érezzük úgy, hogy a világ problémái túl nagyok ahhoz, hogy mi, hétköznapi emberek bármit is tehetnénk. De hiszem, hogy ez nem igaz. Sőt, éppen az ellenkezője igaz: minden változás az egyén szintjén kezdődik. Nálam, nálad – mindannyiunknál. A személyes felelősségvállalás számomra nem hangzatos szólam, hanem döntés: hogy megteszem amit tudok. Mert hiszem hogy számít.

Átgondoltuk hogyan tehetnénk még hatékonyabbá és fenntarthatóbbá munkánkat és a pálfordulás napját választottuk ki, hogy változtassunk az adományfogadások rendjén. Ez a nap szimbóluma a gyökeres változásnak és az új irányok keresésének, ezért is indítjuk a mai naptól az új gyakorlatot. A pálfordulás üzenete számunkra az, hogy minden változás lehetőség arra, hogy valami jobbat hozzunk létre – és mindezt közösségi erővel, közös céljainkért.

2025-ben nem tettem fogadalmat, de egy elvárást állítottam magammal szemben: idén a “rend” lesz a vezérfonal. A lélek már az ünnepek alatt elkezdni a rendrakást, és a médianyomás ellenére az ember a nap végén, a családjával kakaót szürcsölgetve a kanapén, ösztönösen tudja, hogy mi az, ami számít és mi az, amit csak a fogyasztói társadalom rakott a vállunkra. De hogy lehet ezt fenntartani év közben?

Karácsony előtt lehet, hogy arról kellene írnom nektek ebben a blogban, hogy az önzetlenség, az adományozás, mások segítése a lehető legnemesebb lezárása egy évnek, és ezt hányféleképpen teheted meg – akár csupán a JóPonttal karöltve. De nem erről fogok.

Hogyan kapcsolódik a karate és az adománybolt? Mindkettő jó érzésű, békés emberek találkozása. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy agárdi boltunkba érkezett a Kyokushinkai karate több legendás alakja is a JóPontnak dedikálni!